Orchideák vízkultúrában


Orchideák vízkultúrában
 

Az orchideabarátok évtizedek óta előszeretettel nevelik növényeiket vízkultúrában. A vízkultúra vagy az agyaggranulátum ültetőközeg  (Seramis)  csak az öntözést egyszerűsíti, a fejlődést befolyásoló többi tényező  változatlan. A kártevőknek is mindegy, hogy a növények a fenti közegek valamelyikében élnek-e. A vízkultúrás rendszer alapvetően egy belső és egy külső vagy kaspó jellegű edényből áll. A belső edény tartalmazza a vizet magába szívó agyagot ás a vízszintmérőt. A növényt a belső edénybe helyezzük. A külső edény tartalmazza a vizet és esetleg még  a tápoldatot.

Anyag és technika 
A belső edény műanyagból készül és két mélyedés látható benne-egy a vízszintmérőnek és esetenként még egy tartalék trágyának. Ügyeljünk arra, hogy vízszintmérő mérete megfeleljen az ültetőedény méretének, mert csak úgy mér pontosan. A külső edény mérete bármekkora lehet.
Vízkultúrában a vízszintmérő a legfontosabb. Ez egy műanyag cső, amelyben (többnyire piros) szintmérő rúd mozog az alján egy úszóval. A vízszintmérőt úgy rögzítjük a belső edény  külsején, hogy a vízkészlet aljáig leérjen. Ha magasabb a vízszint, a mutató is emelkedik és leolvashatjuk az aktuális értéket. A mérőműszeren mindössze három beosztás látható: minimum, optimum és maximum. A talajkultúrától eltérően itt pontosan tudjuk, hogy mikor kell öntözni. A maximumjelzés orchideák esetében felesleges.

Mire ügyeljünk?
Az orchideák különösen alkalmasak vízkultúrára. Egyrészt az ültetőközeg miatt, amelynek stabil a szerkezete, és azért, mert az agyag sok oxigént és vizet képes magába zárni. Másrészt a vízszintmérővel könnyen ellenőrizhetjük az ültetőközeg nedvességtartalmát. A sikeres vízkultúrás tenyészethez azonban bizonyos dolgokban kissé el kell térni a szokásos normáktól.
Fontos: csak azokat az orchideákat állítsuk vízkultúrára, amelyek éppen nőni kezdenek, vagyis amikor már új gyökerek, levelek és hajtások jelentkeznek.

Így állíthatjuk át orchideáinkat vízkultúrára:
Kizárólag tiszta ültetőedényeket használjunk, ha szükséges fertőtlenítsük ki őket (NeomagnOrchideák vízkultúrábanollal vagy lg/I Neochinosollal). Az öltetőközeg, a duzzasztott agyag is legyen új vagy fertőtlenített (égessük ki a sütőben 250 Celsius fokon).

Duzzasztott agyag többféle szemcseméretben kapható. A „felnőtt”, normál méretű növényekhez válasszunk 14-16 mm-es granulátumot, egyébként apróbbat, amit tiszta csapvízzel nedvesítünk meg.

Az orchideák tövét langyos vízzel mossuk le és szabadítsuk meg a korábbi ültetőközeg maradványaitól. A sérült vagy rothadó gyökereket mind tavolítsuk el.

Helyezzük a növényt az új ültetőedénybe, amelynek átmérője kb. 5cm-rel lehet nagyobb.

A növényt csak annyira süllyesszük au ültetőközegbe, amennyire a korábbiban tettük. Óvatosan szórjuk körbe a nedves agyagszemcsékkel, de ügyeljünk a gyökerekre, ne nyomjuk meg azokat.

Ha szükséges, karózzuk meg a növényt, hogy a kezdeti időszakban ne dőljön ki.

Először ne töltsük fel az edényt vízzel. Három hétig csak vízzel permetezzünk, ha szükséges, naponta többször. Ha fóliát helyezünk az orchideák köré, növeljük a páratartalmat és elősegíthetjük a meggyökeresedést.

Három hét múlva töltsük fel az edényt vízzel és azonnal kezdjük el a növény táplálását is.

A vastag, húsos gyökerű fajtáknál, mint a Cymbidium vagy a Phalaenopsis, a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhat gyökérrothadás. Mivel vízkultúrában könnyen ellenőrizhetjük a gyökerek állapotát, megelőzhetjük az efféle bajokat.
Ha a gyökerek rothadni kezdenek, azonnal ültessük át a növényt a leírtak szerint.

Vízkultúrában ugyanúgy be kell tartani a növény fény- és hőigényét, de főleg a nyugalmi idejét, mint a hagyományos kultúrában. A hidegházi orchideák esetében ez azt jelenti, hogy a nyugalmi időszakban nem öntözzük őket. A hosszú hatású trágya (ill. trágyadepó) csak tökéletesen meggyökeresedett növényeknek való. Az orchideáknak jobb a folyékony trágya vagy a speciális orchideatrágya.

Az orchideák vízkultúrás nevelésénél az edényt elég annyira feltölteni vízzel, hogy a vízszintjelző a minimum- és az optimumérték között álljon. Csak akkor öntözzük, amikor a vízszint  a minimumra süllyed! Kivéve, ha nem tartózkodunk otthon a növekedési időszakban. Ilyenkor kivételesen és egyetlen alkalommal feltölthetjük az edényt a maximumjelzésig. Ez a vízmennyiség általában három hétre elég.